Az Ultra a zenekar kilencedik nagylemeze, amely 1997. április 14-én jelent meg a Mute Recordsnál. Ez volt a zenekar legelső albuma a zenei zseni, Alan Wilder kilépése után, ami önmagában is hatalmas űrt hagyott maga után. Tetézve a bajt, a frontember, Dave Gahan egy kis híján tragédiába torkolló, súlyos túladagolási incidensen esett át a munkálatok előtt. Emiatt a kilencvenes évek közepén a világ már teljesen elkönyvelte a Depeche Mode végét, és sokan végleg eltemették a csapatot. Szerencsére nem nekik lett igazuk: a megmaradt trió – Dave Gahan, Martin L. Gore és Andrew Fletcher – megerősödve tért vissza, hogy elkészítsék karrierjük egyik legizgalmasabb és leginkább egyedi zenei anyagát. Az Ultra egy egészen különleges, érett zenei világot hozott el. A korábbi stadium-rockos és steril szintis sémákon túllépve, a lemez a korábbiaknál sokkal intenzívebben és tudatosabban nyitott a korabeli modern elektronikus stílusok, a sötét alternatív rock és a füstös, lassú trip-hop irányzatok felé. Tim Simenon (Bomb the Bass) produceri irányításával egy olyan gótikus, indusztriális, mégis elképesztően dallamos és mély hipnotikus világ jött létre, amely azonnal az eladási listák élére repítette a lemezt (az Egyesült Királyságban és Németországban is No. 1 lett). Martin L. Gore dalszövegei ezen a korongon a bűnbánat, a túlélés, a függőség és a sötét vágyak legmélyebb bugyraiba kalauzolnak, miközben Dave Gahan megtisztult, bámulatosan mély és karizmatikus énekhangja szinte megbabonázza a hallgatót.
Dallista:
1. Barrel Of A Gun
2. The Love Thieves
3. Home
4. It's No Good
5. Uselink
6. Useless
7. Sister Of Night
8. Jazz Thieves
9. Freestate
10. The Bottom Line
11. Insight
