Ha elképzelnénk egy filmet az EAST zenekarról, szinte biztos, hogy fekete-fehér képkockák peregnének le szemeink előtt. Olyanok, mint a rendszerváltás előtt közvetlenül elkészült 1956 című klip feketén izzó képsorai, vagy amilyen a Csepel felett az ég című album borítójának fotója, melyen a félkész ég alatt egy gyárat látunk, mely nemcsak tárgyakat készített, hanem félkész ideológiákat is gyártott magának. 1981-et írunk, amikor az EAST Csepelen ezt a koncertjét rögzítette. Az EAST a hetvenes évekre jellemző hazai és kelet-európai progresszív rock törekvésekkel ellentétben nem kizárólag a virtuozitással akarta megmutatni a körülöttünk lévő világ bonyolultságát, hanem egy sajátságos, de a külvilággal és a kor művészeti törekvéseivel kommunikáló univerzumot teremtett. Míg a hetvenes évekre jellemző hazai progresszív rock víziók inkább zenei konstrukciók voltak, addig az EAST a keményre kalapált, ihletett költőiségével hív minket egy álomvilágba. Az EAST ezen koncertfelvétele teszi teljessé a zenekar életművét, felmutatja a kollektíva egyik legizgalmasabb és leginkább kreatív korszakát. A végén rájövünk, hogy akármilyen szürke volt az ország felett az ég, ennek az égnek nemcsak magassága, de mélysége is volt, és hogy a csillagállások kedveztek a kivételesen kreatív megnyilvánulásoknak is. A kiváló minőségű felvétel több mint harminc évig pihent a dobozában, hogy az EAST rajongók nagy örömére végül tökéletes korlenyomattá váljon.
EAST:
Zareczky Miklós - ének
Varga János - gitár
Pálvölgyi Géza - billentyűs hangszerek
Móczán Péter - basszusgitár
Király István - dob
Dallista:
1. Talán hajnalodik
2. Nyitány
3. Messze a felhőkkel
4. Szállj most fel
5. Kék-fekete látomás
6. Gyémántmadár
7. Közjáték
8. Lélegzet
9. Nézz rám
10. Üzenet
11. Epilog
12. Remény
13. Just the Blues
