Az eredetileg 1988. április 11-én megjelent hetedik nagylemez az
Iron Maiden klasszikus 80-as évekbeli aranykorának a abszolút csúcspontja. Ez volt az utolsó olyan stúdióanyaguk a 2000-es
Brave New World albumig, amelyen még hallható a zseniális
Adrian Smith gitáros. A lemez zeneileg az előző,
Somewhere in Time albumon megkezdett slágeresebb, kísérletezősebb és egyben progresszívabb irányvonal kiteljesedése. A korongon a zenekari védjegynek számító, tempós „galoppozós” témák és a hosszabb, epikus kompozíciók mellett ismét központi szerepet kaptak a gitárszintetizátorok, ám ezúttal valódi billentyűs textúrákkal is kiegészülve. A lemez valósággal letarolta a slágerlistákat: a brit eladási listákon (UK Albums Chart) az 1. helyen nyitott, míg az amerikai Billboard 200-as listán a rendkívül előkelő 12. helyig menetelt. A
Seventh Son of a Seventh Son egy hamisítatlan konceptlemez, vagyis a dalok egy összefüggő történetet és tematikát mesélnek el. A sztori alapja egy ősi legenda: ha egy hetedik gyereknek hetedik fia születik, az a fiú különleges, prófétai képességekkel és jövőbe látással lesz megáldva. A kiválasztott szereplő lelkében a jó és a gonosz misztikus erői küzdenek meg egymással, ahol a
Maiden sötét meséjében végül a gonosz arat győzelmet. A lemez fő motívumait a profetikus látomások, a reinkarnáció, a halál utáni élet és a fekete mágia adják. A lemezhez elkészült legelső dal a
The Clairvoyant volt, melynek szövegét
Steve Harris elmondása szerint
Doris Stokes brit spiritualista ihlette, aki állítólag valódi látnok volt.
Dallista:
1. Moonchild
2. Infinite Dreams
3. Can I Play With Madness
4. The Evil That Men Do
5. Seventh Son Of A Seventh Son
6. The Prophecy
7. The Clairvoyant
8. Only The Good Die Young
