Az
Oxygène 7-13 Jean-Michel Jarre pályafutásának egyik legkülönlegesebb pillanata: egy tudatos visszatérés a gyökerekhez, pontosan két évtizeddel azután, hogy az eredeti
Oxygène (1976) örökre megváltoztatta az elektronikus zenét. Jarre ezzel a tizenkettedik stúdióalbumával nem csupán a múltat idézte meg, hanem bebizonyította, hogy a 70-es évek analóg hangzása a 90-es évek végén is érvényes és futurisztikus maradt. A lemez elkészítése során
Jarre ugyanazokat a legendás szintetizátorokat használta, mint húsz évvel korábban, így a hangzásvilág tökéletes folytonosságot mutat az előddel. Az albumot egykori mentorának, a kísérleti zene úttörőjének,
Pierre Schaeffernek ajánlotta, ami jelzi a mű mély szakmai és érzelmi elkötelezettségét.
Dallista:
1. Oxygene 7
2. Oxygene 8
3. Oxygene 9
4. Oxygene10
5. Oxygene 11
6. Oxygene 12
7. Oxygene 13