A Slayer ikonikus második stúdióalbuma, a Hell Awaits. Az 1981-ben alakult Slayer a metal és a punk új hibridjével támadta meg a világot – nehezebb, gyorsabb és sötétebb, mint a többi –, és új mércét állított fel, nemcsak egy műfajt, hanem egy hozzáállást is meghatározva. A Slayer története során a zenekar soha nem habozott elengedni extrém és fókuszált zenei támadását és elutasítva a kísértéseket, mindig a zúzó és brutális maradást választotta, határozottan elkerülve a mainstream kielégítését.
„Ez az a lemez, amikor a Slayer Slayerré vált.” – mondja Kerry King a Hell Awaitsról. És tudja, mit beszél. A zenekar gitárosaként, dalszerzőjeként és dalszövegírójaként Tom Araya énekes/basszusgitárossal, Jeff Hanneman gitárossal és Dave Lombardo dobossal dolgozott együtt, létrehozva azt, ami a heavy metal egyik legnagyobb albumává vált. Jelentős eltérés az 1983-as debütáló albumához, a Show No Mercyhez – képest, hogy a Hell Awaits egyszerre kivételes és sziklaszilárd darab. A Show No Mercy volt a küldetésnyilatkozat, de a Hell Awaits a Slayer sebességének, lendületének és agresszivitásának fejlettebb és bonyolultabb megvalósítása. Az 1985 áprilisában a Metal Blade gondozásában megjelent Hell Awaits egy akciódús thrash-év csúcsa volt, amelyben olyan előadók debütáltak, mint a Megadeth, az Exodus, a Kreator, a Possessed, a Destruction, a Hirax és az Overkill. A Mercyful Fate által erősen befolyásolt, hosszabb, progresszívebb hangszerelésű Hell Awaits album új korszakot nyitott a Slayer számára. Míg a Show No Mercy dalainak többsége kevesebb, mint négy perc hosszú volt, a Hell Awaits hét számából három meghaladja a hatperces határt. „Jeff és én még mindig azon gondolkodtunk, hogy kik vagyunk zenészként, és mindketten odavagytunk a Mercyful Fate Melissa albumáért a Hell Awaits írási folyamata során” – mondja King. „Ezért van olyan kevés dal, és a legtöbbjük elég hosszú. Ez az egyetlen alkalom, hogy ilyesmi történt velünk.” Tom Araya teljesítménye hasonlóan lenyűgöző. Az énekes percről percre köpködte a szövegeket olyan daloknál, mint a Kill Again és a Praise Of Death. „Nem emlékszem, hogy nehéz lett volna elénekelni ezeket a dalokat” – mondja. „A gyors és tiszta éneklés mindig is az volt, amire törekedtem.
Dallista:
1. Hell Awaits
2. Kill Again
3. At Dawn They Sleep
4. Praise Of Death
5. Necrophiliac
6. Crypts Of Eternity
7. Hardening Of The Arteries
