Hobo - Túlélő trallala (könyv)

Hobo dalszövegei olyanok, mint ő. Azonosak a szerzőjükkel. Semmi kimódoltság, olcsó manírok, üres pátosz, vagy divatos nyelvhasználat. Ugyanakkor korfestő szövegek ezek, ráismerünk bennük a szocialista időszak frázisaira éppúgy, mint a rendszerváltás után fellélegző ország hurráoptimista beszédmódjára. Továbbá nagy erénye, hogy nem akar költészet lenni. Még a látszatát is elkerüli. Egy lassan nyolcvan évesen is örökké duzzogó kamasz, egy nyughatatlan langaléta lélek humorral és (ön)iróniával átszőtt reményfutamai ezek a közép-keleteurópai történelem szűnni nem akaró viharjaiban - a szépségért, a szeretetért és a megértésért. 
A blues bohóca ő, akinek harsány gesztusai, gyilkos vigyora mögött ott bujkál a fájdalom és a szomorúság. Az igazi bohóc sírva nevettet. Ez a kettősség szinte minden szövegében tetten érhető. Hiszen számára a blues nemcsak  meghatározó zenei műfaj, hanem művészi önkifejezési forma is.

Turczi István 
József Attila- és Prima Primissima-díjas költő