Az 1985 novemberében megjelent
Spleen and Ideal az a pont, ahol
Brendan Perry és
Lisa Gerrard végleg maga mögött hagyta a poszt-punk és a gótikus rock hagyományos eszköztárát. A torzított gitárok helyét átvették a mélyebb, drámaibb hangszerek: a cselló sötét tónusai, a harsonák méltóságteljes zengése és a timpan dübörgése. Ez az album alapozta meg azt a neoklasszikus dark wave stílust, amely később a zenekar védjegyévé vált. Az album címe
Charles Baudelaire A romlás virágai című kötetének egyik ciklusára utal, és a zene is hasonlóan szimbolista, dekadens és mélyen spirituális.
Dallista:
A1. De Profundis (Out of the Depths of Sorrow)
A2. Ascension
A3. Circumradiant Dawn
A4. The Cardinal Sin
A5. Mesmerism
B1. Enigma of the Absolute
B2. Advent
B3. Avatar
B4. Indoctrination (A Design For Living)
