A
Dead Can Dance negyedik stúdióalbuma, a
The Serpent’s Egg, a zenekar művészeti fejlődésének egyik legmeghatározóbb állomása. Ezen a lemezen a duó végleg elszakad a hagyományos rock és pop kereteitől, hogy helyet adjon a kitartott akkordoknak, a szakrális vokális harmóniáknak és a törékeny vonós hangszereknek. Az album egyfajta spirituális utazás a nyugati zene hajnalára, ahol
Lisa Gerrard éteri, szinte földöntúli hangja és
Brendan Perry mély, narratív baritonja tökéletes kontrasztot alkot.
A korong olyan felejthetetlen pillanatokat tartogat, mint a baljóslatú Severance, a tekerőlanttal kísért Ulysses, vagy a törzsi rituálékat idéző Mother Tongue. A Song of Sophia minimalizmusa pedig méltó párja a This Mortal Coil legendás feldolgozásainak. Bár a The Serpent’s Egg a zenekar egyik legzárkózottabb, legintenzívebb alkotása, az újrakiadás lehetőséget ad a hallgatónak, hogy minden eddiginél tisztább minőségben merüljön el ebben a különleges, archaikus hangulatú hangtájban.Dallista: A1. The Host Of Seraphim
A2. Orbis De Ignis
A3. Severance
A4. The Writing On My Father's Hand
A5. In The Kingdom Of The Blind The One-Eyed Are Kings
B1. Chant Of The Paladin
B2. Song Of Sophia
B3. Echolalia
B4. Mother Tongue
B5. Ullyses
