A The Soft Parade a The Doors diszkográfiájának egyik legmegosztóbb, mégis legérdekesebb állomása. Az 1969. július 18-án, az Elektra Records gondozásában megjelent negyedik stúdióalbum egy kimerítő turnésorozat után született meg, amikor a zenekarnak alig maradt energiája és ideje az új dalok megírására. Paul A. Rothchild producer ekkor egy merész és radikális irányváltást javasolt: az első három album nyers, pszichedelikus rockhangzását hátrahagyva, Paul Harris hangszerelésében rézfúvósokkal és vonósokkal gazdagították a Doors zenéjét. A belső dinamika is átalakult: Jim Morrison ebben az időszakban inkább a költészetére és személyes válságaira összpontosított, így a dalszerzés súlypontja áthelyeződött a gitáros Robby Krieger vállára. Bár az album a Billboard 200 hatodik helyéig jutott, és olyan slágereket adott a világnak, mint a Touch Me, az európai közönséget nem tudta úgy magával ragadni, mint a korábbi Waiting for the Sun. A The Soft Parade egy kísérletező kedvű, barokk-pop elemekkel átszőtt art-rock alkotás, amely megmutatta a zenekar sebezhetőbb és szofisztikáltabb oldalát.
Dallista:
1. Tell All The People
2. Touch Me
3. Shaman's Blues
4. Do It
5. Easy Ride
6. Wild Child
7. Runnin' Blue
8. Wishful Sinful
9. The Soft Parade
10. Who Scared You
11. Whiskey, Mystics And Men (Version 1)
12. Whiskey, Mystics And Men (Version 2)
13. Push Push
14. Touch Me (Dialogue)
15. Touch Me (Take 3)
